Kevés szó esik arról, hogy azok a felnőttek, akiket gyerekkorukban bántalmaztak sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve a munkahelyükön, mint azok akiket bántalmazás nélkül neveltek.
A mai individualizált, versenyszellemű világban gyakori a perfekcionizmus és a teljesítménykényszer idealizálása. Mik lehetnek az okai a túlzott teljesítménykényszernek és hogyan tudunk leállni?
Annak, hogy miért nem érünk el sikereket a munkánkban, miért vágjuk el magunkat pont a cél elérése előtt vagy miért megy el hirtelen minden hitünk és energiánk, amikor megtesszük az első néhány lépést
Mi szeretnél lenni? Mi van akkor, ha se ötévesen, se húsz évesen, se ötven évesen nem tudunk erre egy egyértelmű, egyszavas választ adni? Velünk van a baj, ha folyton karriert váltunk?