Tapasztalataim szerint igen sokszor található a problémák gyökerénél valamilyen transzgenerációs trauma. Ez a Hellinger-i rendszerben azt jelenti, hogy a jelenben azért küzdünk valamivel, mert valamikor, valamelyik ősünknél kialakult egy családi törvény, meggyőződés egy témával kapcsolatban. Az ilyen törvények tipikusan akkor jelennek meg a család közös tudatában, amikor valamelyik családtagot súlyos trauma éri. Ilyen trauma például, amikor egy anya elvetél vagy amikor valakit megerőszakolnak, megölnek, valaki elveszíti a teljes vagyonát, vagy kitelepítik, esetleg öngyilkos lesz valaki a családból, stb.. A törvények gyakorlatilag úgy keletkeznek, hogy a családtag vagy a családrendszer nem tudja feldolgozni a traumát, akár a fájdalom vagy a szégyen nagysága miatt, akár a felelősségvállalás hiánya miatt, ezért inkább igyekeznek megfeledkezni róla, ahogy az érintett családtagról is. Emellett igyekeznek biztosítani, hogy mindez ne történhessen meg még egyszer. Ez a biztosítás pedig úgy történik, hogy kialakul egy törvény, amit mindenki tudat alatt betart. Ezek a törvények, meggyőződések azok, amelyek később az utódoknak a problémákat okozzák.
Vannak persze olyan törvények is, amelyek segítik az utódok életét. Ilyenekre is sok példa van:
“Légy becsületes és dolgozz szorgalmasan, akkor megkapod a sikert!”
“Dolgozz kitartóan és céltudatosan és sikeres leszel!”
“A tudás olyan valami, amit senki sem vehet el!”
“Élj józan életet!”
“A családod fontosabb, mint a karriered!”
“Ne szórd a pénzt, mint bolond a lisztet!”
“Mindig elemezz és igyekezz megtalálni az összefüggéseket!”
Ezeket a hasznos törvényeket kimondva vagy kimondatlanul ugyanúgy átvesszük, mint az életünkre negatív hatással lévőket. Ezért vagyunk egyes területeken sikeresek, másokon pedig éppen ezért küzdünk problémákkal. A törvények megváltoztatásának egyetlen módja az, ha valamilyen módszerrel megnézzük mi az az esemény a családunk történetében, amely miatt kialakult és megnézzük mi is történt akkor valójában. Ilyenkor megértjük, hogy miért volt szükség egy-egy törvényre. Mivel ekkor meglátjuk a valóságot, rájövünk, már nincsen szükség rá, hogy a törvény szerint éljünk, hiszen már nem kell elrejteni azt, ami annyira fájdalmas vagy szégyenteljes volt. lyenkor pedig elindul a történet normális feldolgozási folyamata, megszűnik az elakadás és feleslegessé válik a törvény. Ekkor oldódik meg a probléma is a mi életünkben.
Nézzünk néhány példát a transzgenerációs traumákra és a lehetséges törvényekre, amik kialakulhatnak belőlük! Mivel minden családrendszer másként és másként reagál dolgokra, ezért egy-egy esemény kapcsán a különböző családrendszerekben különböző törvények alakulnak ki. Azok az események pedig, amelyek után a családtagok megfelelő módon feldolgozták a történetet, nem hagynak nyomot a családrendszer tudatalattijában.
Akkor visszatérve a példákra:
Sorolhatnám még a példákat, de úgy gondolom, hogy ez a három eset rávilágít arra, hogy hogyan működnek a transzgenerációs traumák. Természetesen nem csak ezek hatnak a mai családtag pszichéjére, de azt tapasztaltam, hogy ha már megpróbálkoztunk mindennel és egy problémával sehogysem tudunk mit kezdeni, akkor érdemes ránézni arra, mi történhetett a családban. Ehhez nem szükséges tudatosan tudnunk a történetet, a családállításnál majd úgyis kiderül és fel fogjuk ismerni, ha nem is a sztorit, de a saját mai érzéseinket, amelyek oda kapcsolódnak.