Töki, a punk csaj

Tudom, tudom, miért hívjuk Tökinek, ha lány? Nos, ennek két oka van. Egyrészt amikor megjött a menhelyről, kiderült, hogy Kócos volt a neve. Két napig próbáltuk megszokni, de nem ment. Egyszerűen sosem jutott az eszünkbe. Úgy döntöttünk nevet kell változtatnunk és mivel akkoriban ő volt a falkánk legkisebb tagja, a Tökmag kézenfekvőnek tűnt. Arra sajnos nem gondoltunk, hogy ez a gyakorlatban Tökire rövidül majd. 

Másrészt Tökiről kiderült, hogy egy igazi punk csaj! Nem egy simulékony, gazda szoknyáján ücsörgő lánykutya, hanem egy független, okos, falkavezérségre törő, “tökös csaj”. Így aztán az új neve, bármilyen furcsa is, remekül illik hozzá. Így hát megmaradt Tökinek.

Töki a legokosabb kutyánk. Látni rajta, hogy folyamatosan járnak a fogaskerekek az agyában. Ha szerelünk valamit, akkor ő tizenöt centiről nézi, ha a kertben gazolunk, akkor is ott somfordál, ha fincsifalatot akar, akkor leül a konyhaszekrény elé és mereven bámulja a fincsifalat lelőhelyet. Ha éppen kétféle fincsifalat van itthon, akkor kiveszem mindkettőt, Töki pedig két lábon egyensúlyozva az orrával rábök arra, amelyikből szeretne. A többieknek rossz hír ilyenkor, hogy ők is abból kapnak, amit Töki választott. 

Hosszú idő volt, amire meggyőztük őt arról, hogy mi nem fogjuk kidobni, visszavinni a menhelyre vagy bántani. Fél év telt el, amire végre visszajött, ha hívtuk és nem állt meg tőlünk két méterre azt várva, hogy megütjük. Amíg nem jött vissza, addig kihasználtuk, hogy Töki igazi “cuccos” kutya. Imádja a kutyajátékokat, főleg azokat, amelyek visítva csipognak. Így vettünk néhány csipogó gumicsirkét és ha szürke barátunk nem jött vissza a hívásra, az egyiket megcsipogtattuk. Ennek nem tudott ellenállni. Rohant hozzánk. Ezzel a módszerrel egy idő után rájött, hogy simogatást kap, meg a csirkét, nem pedig szidást, ha visszajön.

Ma már Tökkencs boldogan rohan a mezőn, féltékenyen őrzi az értékes csipogó vagy éppen röfögő gumiállatát és a legnagyobb bánata, hogy nem sikerült kiküzdenie magának a falkavezér szerepet. Sajnos, van nála a bandában bátrabb és gyorsabb is. 

Télre meleg, göndör bundát növeszt és nagyon boldog, amikor tavasszal lenyírjuk róla a felesleges szőrt. Ilyenkor csininek érzi magát, szaladgál fel-alá a kertben és élvezi, ahogy a szél simogatja a bőrét.

Sokszor emlegetjük, hogy amikor hozzánk került milyen megtört és szomorú volt a tekintete. Mára élénk és csillogó lett. Kócosból előbújt a mindig új kalandokra kész, kedves, okos Töki kutya, aki árgus szemekkel őrzi az éppen aktuális cuccát.