LEGO szobrok – kreativitás és precizitás

Amikor kicsi voltam, nem szerettem a Legot. Az igaz, hogy akkoriban még álmodni sem álmodott senki Lego Halálcsillagokról vagy tűzoltóállomásokról, esetleg dzsungel-expedíciókról. Csak voltak a kisebb, nagyobb kockák és téglatestek a tompa, egymásba illő bütykeikkel és azokból kellett valahogy összerakni valamit. A gond nálam talán nem is a kreativitással volt, hanem inkább a túlzottan fejlett színérzékemmel. Eleve nem nagyon tetszettek a Legodarabok harsány színei. Emlékszem, hogy nem egyszer próbáltam meg összerakni egy csinos fehér házat piros spalettás ablakokkal, de a felénél mindig rájöttem, hogy már csak kék spaletta és citromsárga Lego darabok maradtak. Az pedig nekem nem tetszett. Határozott szín-elképzeléssel vágtam neki a projekteknek, de sosem volt elegendő az adott színből vagy színekből ahhoz, hogy igazán szép alkotást hozzak létre – mármint egy nyolc éves gyerek szemével szépet. Így a legozás hamar abbamaradt, a szüleim legnagyobb bánatára. 

A férjem szenvedélyesen szereti a Legot. Nagyon sok kedves gyerekkori emléke fűződik a színes műanyagkockákhoz. Persze, ő évekig Írországban élt, amikor kicsi volt, ott pedig már akkoriban is komolyabb választékot lehetett találni Legoból, mint itthon. Be kell vallanom, hogy évekig nem értettem miért lelkesedik annyira ezért a régi játékért, amíg a születésnapomra nem kaptam én is egy csomagot. Szerencsére egy kezdőknek való verziót választott, így nem tartott két napig az összerakása, egy óra alatt megvoltam vele. Helikopteres, kétéltűs dzsungelexpedíció állt össze a darabokból, amire nagyon büszke voltam. Amikor végeztem az összerakással és eltelt az a bizonyos egy óra, rájöttem, hogy már régen nem játszottam ilyen jót. Teljesen belefeledkeztem a darabkák összeillesztésébe. Egy csapásra megértettem miért szereti annyira a férjem ezt a játékot. 

Azóta egy kicsit jobban megismerkedtem a Lego világával és egészen elképesztő dolgokat találtam. Olyan csodálatos, aprólékosan kidolgozott állatszobrokat, épületeket, régi és új Marvel-es szuperhősök szobrait láttam, hogy azóta is csak ámulok rajtuk, főleg ha belegondolok, hogy ezekhez biztosan nem volt olyan hogyan rakd össze lépésről-lépésre leírás, mint ami az IKEA  bútorokhoz van. Ezeket valakinek meg kellett álmodnia és azután meg kellett építenie. Bár az egészen biztosan sokat segít a motiváció fenntartásában, hogy nekik volt megfelelő mennyiségű és megfelelő színű építőkockájuk és nem kizárólag a hagyományos csúnya sárga, ronda kék, visító piros és fűzöld Lego darabokból kellett dolgozniuk!

Nem tudom, hogy fogok-e még valaha valami hasonlót építeni, mert nagyon el vagyok havazva a horgolós projektjeimmel, de jólesik akár csak nézegetni is őket.

Képek forrása: Pinterest