Hiánytraumák és meglepő következményeik

Az első, ami az embernek általában eszébe jut a trauma szó hallatán az valami olyan esemény, amikor túl sok az emberi idegrendszernek valami. Túl sok agresszió, túl sok szexualitás, túl sok brutalitás, vagyis valamilyen szempontból egy vagy több túl erős inger. Sokkal kevésbé merül fel a gondolatainkban olyan típusú trauma, ahol túlzottan kevés van valamiből. Pedig ez is létezik, sőt! Nagyon sokan szenvednek hiányt olyan alapvető szükségletekből gyermekkorban, amelyek nélkül az agyuk, idegrendszerük vagy akár a testük nem fejlődhet egészségesen. 

Az egyik nagyon egyszerű példa a hiánytraumákra, amikor nincsenek kielégítve a gyermek fizikai szükségletei. Nem kap eleget enni, inni vagy nem hagyják korának megfelelő időt pihenni. Ezekre a dolgokra minden felelős szülő odafigyel, hiszen nyilvánvaló összefüggés van ezek hiánya és a gyermek egészsége között. 

Amire általában sokkal kevésbé figyelnek a szülők, azok azok a szükségletek, amelyek nem ennyire nyilvánvalóak – a gyermek egyéb fizikai és érzelmi igényei. 

Hogy mik ezek? 

  • Biztonság 
  • Fizikai kontaktus, testközelség
  • Nyugtatgatás
  • Játék
hiánytraumák, stresszkezelés, stressz, terhesség, gyermeki szükségletek 1

Bár mindez nagyon egyszerűnek és ésszerűnek hangzik, de valóban képesek vagyunk-e a fentiekből a gyermek által igényelt mennyiséget nyújtani? Mi történik akkor, ha például az általunk “beszélt” szeretetnyelv nem a fizikai érintés, hanem az elismerés így eszünkbe sem jut a kisbabát egész nap magunk mellett tartani? 

Vagy ha valamilyen stresszhelyzet miatt nem vagyunk képesek érzelmi biztonságot nyújtani és meggyőzően nyugtatgatni a gyermekünket? 

Vagy ha egyedülálló anyaként annyi a dolgunk, hogy önfeledt játékra már nem jut idő? 

Nem célom, hogy bárkit ijesztgessek a hiánytraumák következményeivel, de úgy gondolom, fontos tisztában lennie minden szülőnek azzal, hogy mihez vezet, ha egy gyermek hiányt szenved ilyen számára létfontosságú dolgokban.

Állatkísérletek bizonyították, hogy azok a kölykök, akiket az anyjuk nem babusgatott, tisztogatott intenzíven stresszesebbek, agresszívebbek lettek, az utolsó falat ételt is magukba tömték, akkor is ha nem voltak éhesek. Az ő képük a világról a szükösség, az állandó veszélyérzet, a túlélésért való küzdelem szükségessége és nem a bőség, barátságosság, biztonság. A biokémiai jelek, amiket az anyaállat érintése, nyalogatása küldött bizonyos mértékben megváltoztatták a DNS-t is. Azok az állatok, amelyeket az anyjuk elhanyagolt, például sokkal hízékonyabbak lettek, mint a sokat dédelgetett társaik, hiszen megtanulták, hogy szükösség van, ezért a túlélés érdekében érdemes  minden falatot zsírként elraktározni.

hiánytraumák, stresszkezelés, stressz, terhesség, gyermeki szükségletek 2

Az emberekben ugyanilyen hatásokra alakul ki a világról alkotott kép. Ezektől a kora gyermekkori élményektől függ, hogy a világot barátságos vagy stresszes helynek látjuk-e, hogy egy másik emberhez való kötődést biztonságosnak érezünk-e és hogy magunkat szerethetőnek, értékesnek fogadjuk-e el. Mindez pedig nagyban befolyásolja az általános stresszintünket, az egészségi állapotunkat, a magunkról alkotott képünket és a többiekkel való kapcsolatunkat, főleg a párkapcsolatot. A hiánytraumák miatt ugyanúgy kialakulhatnak súlyos testi és mentális betegségek és más problémák, mint a traumák miatt, ezért fontos ezeket felismernünk és gyógyítanunk. Ez egy hosszú folyamat, amelyben nagy segítségünkre lehet a családállítás. A hiánytraumái meggyógyításával ugyanis mindenki próbálkozik akár tudatosan, akár tudattalanul a párkapcsolatain keresztül. Az én tapasztalatom szerint, jobb ezt tudatosan csinálni, mert különben a párkapcsolat nagyon komoly stressznek lesz kitéve, ami családokat rombolhat szét feleslegesen.