A transzgenerációs okok mellett több olyan saját tapasztalatból eredő ok is lehet, amely megakadályozhatja vagy megnehezítheti a teherbe esést. Ezeket különböző csoportokra lehet osztani aszerint, hogy kivel/mivel kapcsolatos valójában a probléma. A lényeg az, hogy amikor nem esünk teherbe és nem találunk sem a leendő apánál, sem pedig a családrendszerekben olyan okot, ami ennek a hátterében lehetne, akkor alaposan meg kell vizsgálnunk a saját érzéseinket.
Ezt az önvizsgálatot sokszor azért halogatjuk, mert a valódi érzések feltárása hatással lehet akár a párkapcsolatunkra, akár a saját magunkról kialakult képre, felfedhet egy féltve őrzött titkot, de olyan is előfordulhat, hogy fel kell emelnünk azt a bizonyos csapóajtót, ami alá a legfájdalmasabb érzéseinket temettük el és ki kell takarítani onnan az érzelmi salakot. Ehhez pedig nagy bátorságra van szükség. Ilyenkor nem marad más hátra, mint eldönteni, hogy mi a fontosabb, a csapóajtó zárva tartása, a párkapcsolatunkról, saját magunkról kialakult képünk megőrzése vagy a teherbe esés. Ez az üzlet, amelyet meg kell kötnünk magunkkal. A döntés pedig kizárólag a miénk.
Milyen eltitkolt érzések lehetnek a probléma hátterében, amelyek befolyásolhatják a párkapcsolatot?
Mik azok a leggyakoribb érzések, amelyeket rejtegetünk magunkkal vagy a babavállalással kapcsolatban?
Mik azok a titkok, amiket rejtegetünk a párunk, esetleg a világ elől?
A felsoroltakon kívül is biztosan vannak még olyan érzések, fájdalmas tapasztalatok, amelyeket rejtegetünk vagy amelyekkel nem vagyunk tisztában a gyermekvállalással kapcsolatban. Ha szeretnénk babát, érdemes feltárni ezeket. Ez egyrész megkönnyítheti a teherbe esést, másrészt minél többet feldolgozunk a félelmeinkből, annál könnyebben fogjuk megélni a terhességet, a szülést és az utána következő időszakot.