Be kell vallanom, hogy nem nagyon szerettem a modern és még kevésbé a minimál designt. Sokáig nem is értettem, hogy miért szeretik az emberek, egészen addig, amíg nem beszélgettem egy norvég kollégával egy céges vacsorán. A kollégának két kis gyermeke volt és egyszer csak kifakadt, hogy elege van a műanyag játékokból a nappaliban. Ahogy ő fogalmazott, minden egyes nap a “Fischer-price pokol” közepén pörkölődnek a feleségével. Pedig ha rajta múlna, akkor a lehető legminimálisabb berendezést engedné csak a lakásba. A nappaliban csak egy kanapé meg egy tévé lenne és ennyi. Ekkor értettem meg a minimál lényegét. A mai szuperzajos világban mindenki egy olyan helyre vágyik, ahol megnyugodhat, ahol leereszthet és végre ingerszegény környezetbe kerülhet. Ezután sokat nézegettem a modern, főleg a minimál tereket és így bukkantam rá Kelly Hoppen belsőépítészre. A dél-afrikai származású tervező, aki ma már Londonban él, sok design díjat nyert és saját tv showja is volt.
Az általa tervezett enteriőrökről azt gondolhatnánk, hogy unalmasak, hiszen mind modern, sok közülük a minimál, egészen kevés kiegészítővel, díszítéssel és sok-sok geometrikus elemmel. Mindezek ellenére Kelly Hoppen terei változatosak és érdekesek. Mindenhol találunk egy szépen ívelt lépcsőt, egy érdekes formájú vázát, valamilyen különleges művészeti alkotást vagy éppen egy annak beillő bútordarabot. Ha az ember jobban megnézi őket mindegyikben felfedez olyan apró részleteket, amelyek szemet gyönyörködtetőek. Ezek az apróságok teszik egyedivé az egyébként végtelen nyugalmat árasztó otthonait.
Akkor is érdemes megnézni az általa tervezett enteriőröket, ha valaki nem szívleli a minimált, mert az a kiegyensúlyozottság, béke, letisztultság van bennük, amelyre időnként mindannyian annyira vágyunk.
Képek forrása: kellyhoppeninteriors.com