Élhet-e boldogan a szegény lány és a gazdag királyfi?

Ezer Hollywood-i filmet láttunk, millió mesét hallottunk arról, hogy a királyfi és a szegény lány vagy a királylány és a szegény fiú találkoznak, szerelembe esnek, majd nehézségek árán megtalálják az utat egymás szívéhez és egy hatalmas csinnadrattával megült esküvő után boldogan élnek, amíg meg nem halnak. Így van ez a mesében, de vajon milyen nehézségeket okoznak a nagy anyagi különbségek a párkapcsolatokban és hogyan lehet megoldani őket?

Bármennyire is szeretnénk hinni, hogy a szerelem mindent legyőz magától, sajnos ez nem így van. Sok olyan téma van egy párkapcsolatban, amiken igenis tudatosan dolgoznunk kell, ha nem szeretnénk, hogy szakítás legyen a dolog vége. A nagy anyagi különbség is egy ilyen téma. 

A probléma természetesen legtöbbször a családrendszerek közötti különbségekre vezethető vissza és ezért nem olyan könnyű csak pár tudatos döntéssel megoldani. Arról, hogy hogyan működik a családrendszerhez való hűség általában a párkapcsolatokban A családrendszerek a párkapcsolati csatatéren című cikkemben olvashattok bővebben, de most térjünk vissza a témánkra, a nagy anyagi különbségre.  

Ha az egyik fél jóval szerényebb anyagi eszközökkel érkezik a párkapcsolatba, mint a másik, az több dolgot is jelent: 

1. Az egyikük családjában megvan a minta a vagyon felhalmozására, amit az egyik fél sikerrel is alkalmaz a saját életében, a másik félnél – nagy valószínűséggel valamilyen családrendszeri hiedelem vagy minta miatt – viszont a bőség akadályoztatva van.
2. Az anyagi szinten sikeresebb fél kényelmes életre vonatkozó elvárásai valószínűleg magasabbak, mint a másik félé. Számára például a gyakoribb étterembe járás, a több utazás, stb. lesz a normális, míg a másiknál ezek luxusnak minősülnek. 
3. A biztonságérzethez szükséges megtakarítás mértéke nagyobb szokott lenni a vagyonosabb fél esetében, mint a másik félnél.

Mi történik tehát, amikor két ember összekerül a fenti szokásokkal, hiedelmekkel? 

A kapcsolat elején sokszor még semmi, de egy idő után kiütköznek a különbségek. 

Ha a gazdagabbik fél alkalmazkodik a szegényebb életviteléhez, egy idő után úgy fogja érezni, hogy sok olyan dologtól megfosztották, ami számára a “normális” élet része. Ezek a dolgok a másik fél számára viszont felesleges luxusnak minősülnek. Ebből gyakran lesz konfliktus. 

Amennyiben a szegényebb fél alkalmazkodik a gazdagabb életviteléhez, akkor pedig egy idő után a gazdagabb fél finanszírozza a a költségek nagyobb részét, ami a kevésbé tehetős félnél gyakran önértékelési problémákhoz, frusztrációhoz vezet és haraghoz a másiknál.

Ha a pár két tagja képes is kompromisszumot kötni, vagyis a gazdagabb és a szegényebb fél is képes alkalmazkodni és sikerül kialakítaniuk egy olyan életvitelt, ami mindkettejük számára elfogadható, akkor is lehetnek problémák abból, hogy anyagilag milyen célokat tűznek ki és azokból mit sikerül elérniük. 

Sokszor lesz csalódás a vége annak, ha nem sikerül anyagilag gyarapodniuk és évek múlva sem tudják elérni azt az életszínvonalat, ami a gazdagabbik félnek korábban megszokott volt. Ilyenkor újraindulnak a konfliktusok is. 

Ahhoz, hogy ezeken a bukkanókon átevickéljen a pár, érdemes a következő kérdéseket feltenniük maguknak és azokat őszintén megválaszolniuk, hogy kiderüljön hol és hogyan kellene módosítani a családi mintákon: 

1. Mit jelent a pénz? Biztonság? Lehetőség? Szabadság? Hatalom? Mire kell pontosan? Ha mondjuk valamelyiküknek biztonság, akkor mennyi az az összeg, amivel biztonságban érezné magát? Ha lehetőség, akkor mik azok a dolgok, amikre valójában vágyik és azokat hogyan lehet minél hatékonyabban elérni, úgy, hogy a másik igényei is ki legyenek elégítve? Ha szabadság, akkor mit jelent az a szabadság, amit a pénzzel el akar érni, mik annak a szabadságnak a jellemzői? Ha hatalom, akkor mitől fél annyira, mi felett akar hatalmat? 
2. Mik azok a dolgok pontosan, amik a két félnek a jó élethez feltétlenül szükségesek? Étterem? Utazás? Jó autó? Mozi? Szép cipők? Bármi lehet, amire vágyunk, nincs mit szégyellni ezen. Senki nem kaphat meg mindent a világon, de ha tisztában vagyunk a vágyainkkal, akkor nem fogunk olyan dolgokra költeni, amik nem is olyan fontosak és könnyebben össze tudjuk szedni a pénzt azokra, amik viszont azok. 
3. Melyik félnek mik azok a dolgok, amik viszont nem igazán fontosak?
4. Milyen érzést kelt az anyagi bőség? Sokszor ugyanis sokkal több félelem, előítélet kapcsolódik bennünk a jóléthez, mint gondoljuk és ez meggátol minket abban, hogy elérjük. Ha a pár egyik tagjának megengedett a családrendszere által, hogy gazdag legyen, de a másiknak nem, akkor bizony hiába küzdenek a jólétért, amíg fel nem oldják ezt a tiltást. Ezért nagyon fontos, hogy ha bármilyen félelmet, rossz érzést kelt bennünk a jólét, akkor azt feloldjuk, különben tudatalatti programok megakadályoznak majd annak elérésében. Előfordulhat pédául, hogy valaki ugyan jól keres, de állandóan elfolyik valahová a pénze és nem tud félretenni.  
5. Miket mondtak a családunkban a pénzről, a gazdag emberekről, a jólétről, a szerencséről? Ezeknek az ezerszer hallott és automatikusan igaznak elfogadott mondatoknak a vizsgálata is sok mindenre rávilágíthat. Erről bővebben itt olvashattok.  
6. Milyen érzés a gazdagabb fél számára, ha a másik is sikeres anyagilag? Sokszor ugyanis a jobban szituált emberek abból nyerik a biztonságérzetüket a kapcsolataikban, hogy ők állnak jobban anyagilag, ezért értékesebbnek érezhetik magukat. Ha ez a helyzet és ez nincsen feloldva, akkor furfangos módszerekkel meg fogják akadályozni a másikat abban, hogy jómódú legyen. 
7. Milyen érzés a szegényebb félnek, ha a másik még sikeresebb lesz anyagilag? A helyzet ugyanaz, ha a kevésbé jólszituált fél éppenhogy képes elviselni azt a különbséget, ami fennáll, mert akkor hajlamos lesz megakadályozni a másikat abban, hogy még sikeresebb legyen anyagilag. 
8. Milyen olyan értékeit becsüljük a másiknak, amelyeknek semmi köze a pénzhez? Fontos, hogy megértsük és megértessük a másikkal, hogy nem csak a pénz bír értékkel a kapcsolatunkban.
9. Mik azok a családi minták a párunknál, amelyek újak a számunkra, hasznosak és amelyek hiányoznak a mi családunk mintái közül? Jól megbecsülik a pénzt, képesek félretenni? Képesek gyorsan, de tisztességes módszerrel sok pénzre szert tenni? Jól meglátják a befektetési lehetőségeket? Képesek gyorsan alkalmazkodni az életvitelükkel az anyagi helyzetük változásaihoz? 

Minden családban vannak jó és hasznos minták a pénzre vonatkozóan és vannak rossz minták. Minden párnak az a feladata, hogy a jó mintákat integrálva, a rosszakat pedig feloldva kialakítson egy mindkét fél számára elfogadható rendszert. Ez a feladat pedig sokkal könnyebb, ha időt és energiát szánva a fenti kérdések őszinte megválaszolására mindenki tisztába kerül a saját és a társa preferenciáival, hiedelmeivel.